Kos -2009

 

Kos szigete

Egy tüneményes kis görög sziget. Kos sziget a Dodekanészosz-szigetcsoport 3. legnagyobb szigete Görögországban. Déli oldalán hegyvonulataival gazdagítja a partvidéket, legmagasabb pontja Dikeosz-hegy, 846 méter.

Kos-sziget fővárosa Kos, melynek sekély öble, romantikus óvárosa és történelmi múltja vonzza a látogatókat. A fővárosban található a Johannita erőd, az előtte álló platánfáról úgy tartják, hogy valaha Hippokratész itt oktatta tanítványait.

 

A nagyon hangulatos főtéren jó nagyot sétáltunk, majd a gyönyörű naplementét csodáltuk meg egy pohár sör mellett.

Hippokratész platánja

  A főváros talán legnevezetesebb látnivalója a Plátiá Plátánu öreg platánfa, amelyet a legenda szerint még Hippokratész ültetett 2400 évvel ezelőtt. Törzse körülbelül 14 méter átmérőjű, ennek ellenére a fa életkorát csak 560 évre becsülik. Az viszont elképzelhető, hogy Hippokratész a fa őse alatt tanította az orvos növendékeket. Kos szigetén született ugyanis a modern orvostudomány atyja, Hippokratész i.e. 460-ban. Valószínűleg Hippokratész orvosi ténykedésének következménye, hogy ezen a szigeten épült fel az első gyógyító központ, az Aszklepion (gyógyítás istenéről kapta a nevét), a mai kórházak őse.

Agora és a Régi Kikötő

 

Főtér

Kos ősi kikötője a városban, a tengertől néhány méterre található. Saját védőfallal rendelkezett. Számos épület, és templom romja maradt az utókorra. Érdekes látvány a parttól messzebb egy komplett kikötő látványa, de akkor még a vízszint magasabb volt. Megmaradtak mozaikkal burkolt fürdők és a korabeli piactér is. Később kora-keresztény bazilika is épült a területen, de annak is már csak romjai láthatók.

A vár közvetlenül Kos városának a kikötőjében található és a szigeten található látnivalók közül talán az egyik legikonikusabb látványosság. A kastélyt a Szent János lovagok építették a sziget 200 éves megszállása során. A bejárati hídon áthaladva feltűnik, hogy ahhoz képest, hogy egy középkori létesítményről van szó, milyen remek állapotban fennmaradt a mai napig. A vár négy tornya még ma is úgy áll, mint az építésük napján

Az ókorban ez a hely volt a kereskedelem központja. Kos szigetét 1933-ban egy óriási földrengés sújtotta és ekkora fedezték fel az archeológusok a látnivalók többségét a föld alatt. Többek között mozaikok, átrium oszlopok, templomok és lakóházak maradványai kerültek elő.

Asklepion

 

Hippokratész kórháza

Kos városától nem messze a mai napig megtekinthetők egy 3000 éves templom romjai. A gyógyítás istenének ajánlott épületet a dórok építették, a maguk jellegzetes oszlopaival. Később már nem csak szertartásokat, de zenés mulatságokat és sportversenyeket is tartottak itt. Köveinek jó részét templomos lovagok hordták el, a mai óváros házainak építésekor. A romok csodálatos látványt nyújtanak, igazán lenyűgöző a kilátás is.

Az ősi görög mitológia szerint Kos szigete Asclepius, a gyógyítás istenének hazája volt. Az első leleteket körülbelül 3500 évvel ezelőttre datálják. Érdekessége, hogy ezen a helyen született Hippokratész, az orvostudomány atyja. Később elfoglalták a perzsák, majd Athén fennhatósága alá került. A macedónok is birtokolták egy ideig. A középkorban majdnem 500 éven át a törökök uralták, majd brit, olasz és német támadásokat is el kellett szenvedni a lakosságnak. Végül 1948-ban csatlakozott Görögországhoz. Történelme rendkívül izgalmas és sokrétű.

A helyet, ahol Hippokratész az i. e. 5. században képezte magát, 1902-ben fedezték fel Kos várostól nem messze. A Kos síksága fölé magasodó Asklepion az orvoslás istenének, Aszklépiosznak a szentélye. A betegségekben szenvedő emberek messziről is elutaztak, hogy a szentély papjainak engedélyével kezelést kérjenek. A nagy lépcsőn keresztül megközelíthető helyszín négy hatalmas teraszon helyezkedik el, amelyek közül a legalsó a betegek szobáinak alapjait rejti, a fülkékben még mindig látható mellszobrokkal. A fenti szinten találhatók a fürdők, az orvosi iskola és az abaton (a papok szentélye), míg a legfelső teraszon állt a „Nagy Oltár”, amelynek egykor Aszklépiosz monumentális szobra parancsolt, amelyet később egy templommal helyettesítettek.

Nisyros

Mássz meg aktív vulkánt!

Kos mellett fekszik Nisyros , egy vulkáni eredetű sziget. A közepén ott magasodik egy szunnyadó kráter! A vulkanikus szigeten egyértelműen érezni, hogy a sziget tulajdonképpen maga egy vulkán, ahol szinte érezni a kén szagát és a forróságot.

 

Vulkán

 A sziget domborzata tölcsér formájú, főként hegyek   alkotják, vulkanikus kőzetekkel és “kibuggyanó” csúcsokkal, melyek a korábbi vulkanikus működés hatására formálódtak. Ezek lettek a sziget legmagasabb pontjai (Profitis Ilias – a legmagasabb 698 méterrel, Agios Ioannis, és Agios Georgios). A legutóbbi vulkáni aktivitás alakította ma látható formájára a szigetet tizenötezer évvel ezelőtt. Legidősebb kőzetei százötvenezer évesek, a legfiatalabbak pedig körülbelül tizenötezer évvel ezelőtt keletkeztek.

 

A vulkáni utóműködések viszont csodás dolgokat okoznak. Kis repedéseken gőzök szállnak fel a földből. Meleg vizű források vannak mindenütt. A kráterben körülbelül 70°C és erős kénszag van, ezért érdemes sok vízzel készülni. Vastagabb talpú bakancs sem árt, hiszen a talaj is elég meleg. A berobbant kráter látogatható.

 

A nisyros-i vulkán hatalmas tölcsérében (kaldera) 10 kráter található, melyek között az ellipszis formájú Stefanos a legnagyobb a maga 300 méteres átmérőjével, melyet egyben a világ legimpozánsabb és legnagyobb hidrotermikus krátereként tartanak számon. Ez a „gödör” a 300 méteres átmérőjével és 27 méteres mélységével a világ egyik legnagyobb kráterere, és le lehet sétálni egészen a mélyedés aljáig. Kissé kénes szag fogadja ott a túrázókat – egészen egyedülálló élmény, amelyet nem sok másik helyen tapasztalhatunk meg. Természetesen ezt ki kellett próbálni. Egy kicsit meredek, de viszonylag könnyen járható úton lehet lejutni a kráter aljára, ahol kénes szag mellett csodás kis gőzbuborékokat lehet látni. Az ember picinek érzi magát itt, hiszen a kráter pereme olyan messzinek tűnik. Megint egy csodás élménnyel lettem gazdagabb.


 

Mandraki Nisyros legnagyobb települése. Úgy is mondhatnánk, hogy ez a sziget fővárosa. Ennek ellenére csupán 700 lakosa van. Olyan látnivalók fogadnak, mint Paleokastro – Nisyros remek állapotban megmaradt akropolisza, a Velencei kastély – fenséges kilátással a városra, Panagia Spiliani temploma – a Szűzanyának szentelt szentegyház, a népviseleti múzeum. A keskeny, kanyargó utcácsákon elég könnyű eltévedni, de anny minden érdekesség vesz körül bennünket, hogy nem zavar egy-két tévedés. A hófehér házakat színes , illatos virágok díszítik és sok helyen az utcák színes, mintás kőlapokkal van kirakva. Nagyon hangulatos városka.


 

Fergeteges kirándulásban volt részünk, amikor ellátogattunk egy lakatlan szigetre, Utazásunknak két célja volt, az egyik, hogy lássunk egy háborítatlan strandot, a másik, hogy élvezzük a frissen készült finom ételeket, amelyeknek az alapanyagait a hajon hoztuk magunkkal

Mindenki segíthetett az ételek elkészítésében a hajó szakácsának és a legénységnek. Nagyon jó móka volt, isteni finomra sikerültek az ételek.  

Ebéd előtt és után élvezhettük a langy meleg vizet és felüdülésként még egy sirtaki is belefért a programban. Mivel a sziget lakatlan, nekünk kellett mindent összecsomagolni és visszavinni a hajóra. Kissé fáradtan, de nagyon elégedetten és rengeteg élménnyel gazdagabban tértünk vissza a szállodánkba. Remek nap volt és másnap új csodák vártak ránk.

Bodrum

 

Kos kikőtőjéből 40 perces hajóút vezetett Bodrumba. Már maga az utazás is érdekes volt, gyönyörű időben, szikrázó napsütében szeltük a habokat. Ahogy közeledtünk úgy fedeztünk fel egyre több szépséget a tájat tarkító szélmalmoktól kezdve a kikötő bejáratáig, és a kikötőt őrző erődítményig. Alig vártuk, hogy elindulhassunk felfedező kőrutunkra.

 

Elöször az Amfiteátrumot kerestük fel, amely szintén Bodrum egyik legjobb látnivalója. A Kr. e. 4. századból származik, és az ókori Halikarnasszosz legjobban megőrzött helyszínei közé tartozik. Az ókori világ egyik legrégebbi kőszínháza.

Bodrumi amfiteátrum - az ősi építészet emlékműve, Kr. e. 4. századból származik. na. A Göktepe-domb lejtőjén épült Mavesol király uralkodása alatt. A kapacitás volt 13 ezer néző. A görög uralkodó időszakában…


 

Bodrumi Mauzóleum Múzeum maradványai, más néven a halikarnasszoszi mauzóleum, amely az ókori világ hét csodájának egyike. A Kr. e. 350 körül elkészült építmény 140 láb magas volt, tetején 24 lépcsős piramissal és szekérrel, és mindkét oldalát a görögök és amazonok közötti csatajeleneteket ábrázoló frízek díszítették. Nem sok minden maradt meg belőle, miután i. sz. 1000 és 1400 között lerombolták, de az alapokat és a számos csatajelenet frízének gyűjteményét meg lehet tekinteni, amelyek a maradványok mellett ki vannak állítva.


Uralkodása során az Óperzsa Birodalom Kária nevű tartományának kormányzója, Mauszólosz egy rendkívül impozáns új fővárost építtetett magának és feleségének (egyben nővérének), Artemisziának Halikarnasszoszban (a mai törökországi Bodrum).

Nem volt kérdéses, hogy a számtalan márvány épülettel és -szoborral büszkélkedő város építtetője a halálban is hasonló pompában részesül majd.

Az építés megkezdése után a király meghalt (i. e. 353–350 között),[4] a munkálatok Artemiszia irányítása alatt folytak. Az építkezés befejezését ő sem érte meg, hamvai arany urnában férjével együtt a sírkamrába kerültek, amelyet kőoroszlánok őriztek (ezek egyike ma is megtalálható a British Múzeumban).

Hírnevét főként méreteinek és szobrainak köszönhette.

A 45 m magas, pódiumon (platformon) álló sírépület görög templomra hasonlított. Piramisszerű tetőzetét 36 ión oszlop vette körül, tíz-tíz oszlop oldalanként (a sarkokban megosztozva egy-egy oszlopon). Az oszlopok – melyek között szobrok álltak –, egy szilárd cellaszerű blokkot képeztek, amely viselte a hatalmas tető tömegét. Csúcsán márványból faragott négyes fogatban Mauszólosz és Artemiszia foglalt helyet.

 

A sír egy dombon épült, kilátással a városra. Az egész építmény zárt udvarban, az udvar közepén álló, kőből készült platformon állt. Az épülethez vezető lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat mintegy 300, isteneket és istennőket, oroszlánokat és legendás szörnyeket ábrázoló, életnagyságú vagy annál nagyobb szobor díszítette. Minden sarokban márványból faragott lovas harcosok őrizték a sírt.


Kár, hogy ebből a csodálatos épületből csak elenyésző mennyiségű elemet sikerült felszínre hozni, mert amit látni lehet az lenyűgöző. A romok még így is különleges hangulatot árasztanak.


 

Ezután megtekintettük a város szülöttének, Hérodotosznak a szobrát, amely az uralkodó Mauszoleosz és felesége, Artemisia szobra mellett található.


 

Sétánkat a bazárban folytattuk, ahol sok-sok érdekes dolgot láthattunk, a bazár hangulatát átvehettük.

Végezetül megtekintettük a híres szélmalmokat, ahonnan remek kilátás nyílik mind a városara, mindpedig a védett öbölre.

Sok-sok élménnyel gazdagodva, emlékekkel feltöltődve tértünk vissza szállodánkba, ahol már a másnapi hazautazásra kellett készülni.