Kitört az indiai-pakisztáni háború!
P. Karachiban rekedt, ráadásul tudomásom szerint a repülőtér melletti szállodában lakik. Az irodában csúcsra pörögve zajlik az élet, Kalmár György és Kis Csaba újságírók naponta küldik haza jelentésiket, sokszor az irodából. Mindenki aggódik, úgy tudjuk, hogy Pakisztánból evaukuálják az európaiakat, még a Luftwaffe (Willy Brandt elnöki gépe) is részt vesz a mentésben.
Egy frászban vagyok, mert a hírek (BBC) arról számolnak be, hogy az indiaiak állandóan lövik Karachi repülőterét. Igaz a hírekben az is szerepel, hogy a Connaught Placen-en,(Delhi) halomban állnak a halottak. Ez nem igaz. Igaz, hogy be kellett sötétíteni az ablakokat, igaz, hogy árkot is kellett ásnunk, és este 7 óra után teljes sötétség és kijárási tilalom van. Néha megszólalnak a légvédelmi szirénák. Természetesen halljuk a repülőgépek zaját is, ami nem igazán kellemes hang. Egyébként a környékünk nyugodt, csak én nem, mert semmi hírem P.-ről. Még szerencse, hogy nem vagyok otthon egyedül, egy nagyon kedves családnál alszom.
December 9. Most kaptam értesítést C-től, hogy P. jól van, Karachiban van, és amint lehet, jön haza.
December 10. Értesítettek, hogy P.-t Teheránba evakuálták, amint lehet, jön.
December 17. P. szerencsésen, némi kerülővel hazaért és most már minden rendben van. Aggodalomra semmi ok. A háborút is befejezték, igaz az elsötétítés még tart. Remélhetőleg hamarosan feloldják.
Vége a karácsonyi ünnepeknek, melynek során P. az összes ismerősünk diós és mákos bejgliét megette volna, ha hagyom. Ugyanis én nem csináltam. Ennek több oka is van:
- Nincs mákom. Amit itt lehet kapni fehér mákot, még nem próbáltam, így nem mertem megkockáztatni. (Tanulság: jövőre hozunk mákot).
- Eddig még soha nem sikerült úgy a bejgli, ahogy szerettem volna, tehát semmi biztosítékom nem volt arra, hogy most sikerülne.
- tőlem inkább egy csoki tortát kért, amit meg is kapott, azonnal el is fogyasztotta.
- Különböző főzési programom volt az ünnepek alatt, olyan min kínai étel, székelykáposzta, kelkáposzta főzelék.
Szóval szorgalmasan teltek az ünnepek. Legalábbis eddig. Ugyanis még messze nem mondhatom azt, hogy visszaállt a megszokott nyugalom, mert ugyan az egyik ünnepnek vége, de most jön a lényeg a Szilveszter. Erre rengeteg dolgom van, ugyanis itt kollektív szilveszterezés lesz. Ezt ugye meg kell szervezni. Hát most szervezzük. Én is mint KB-tag (Kultúr Bizottság). Rám a teremrendezés feladata lett kiosztva, ami azt jelenti, hogy P. óránként menetrendszerűen kinevet. Ennek az az oka, hogy spórolási okokból egy-két dolgot itthon, házilag állítok elő. Ilyen többek között a vattából készült hólabda. Persze ez itt nevetségesen hangzik, mikor itt nincs is hó. De Pesten azért szokott lenni szilveszterkor, ha jól megnézzük. Hát most itt is lesz.
Kultur-görlök
Mi így Szilveszterezünk
Így szilvesztereztünk:
Szilveszter – 1971. (a kék ruhás vagyok én)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése